Egészséges otthon-Gerendaházak name='description'/> Egészséges otthon-Gerendaházak

2010. augusztus 10., kedd

A gerendaházak védelméről

Amikor valaki egy kő-, vagy téglaházat épít, be kell tartania egy csomó előírást. Meg kell oldania statikai, hőszigetelési, hang- és vízszigetelési problémákat. Meg kell küzdenie penészesedéssel, rengeteg technológiai vízzel, el kell kerülnie a salétromosodást stb.
Úgy tűnik, hogy a gerendaház építői kényelmesebb helyzetben vannak. Természetesen itt is vannak kötelezően betartandó szabályok, de a fa szinte mindent "magától" tud. Szálirányra merőlegesen jó vízszigetelő. Megfelelő méretezés esetén kiváló a hő- és hangszigetelése, nincs technológiai víz, gyors kényelmes és tiszta az építés. A házba beköltözőknek pedig, olyan jó közérzetet biztosít, amely semmivel nem helyettesíthető.
A gerendaház párát vesz fel, később leadja, temperál, lélegzik egyszóval él. (Természetesen kizárólag akkor, ha nem fojtjuk le párazáró fóliával).

Mi, akik szeretjük, a fát egy kicsit élőnek tartjuk annak ellenére, hogy tudjuk: biológiai értelemben már nem él.
Természetesen, mint minden élőlénynek, a faanyagnak is megvannak az "ellenségei". Van egy csomó másik élőlény, amelyik egyszerűen meg akarja enni.
Őket kártevőknek nevezzük, ami azért eléggé önkényes besorolás, mert a természet nem ismeri a hasznos- vagy káros élőlény fogalmát. Ezt mi találtuk ki, a saját szempontjaink szerint.
A kőből, téglából épült házak is jócskán tartalmaznak faanyagot, tehát ugyanezekkel a kártételekkel kell számolni, sőt a gyakori építési hibák miatt a faanyag gyakran nagyobb veszélyeknek van kitéve idegen környezetben, mint a teljesen fából készült házak esetében.
A ház azonban végső soron a miénk, lakni szeretnénk benne, ezért jogosan igyekszünk ezeket az élőlényeket távol tartani tőle, a lebontási folyamatot lassítani, sőt ha lehet, meg is gátolni.

Vegyük sorra a fenyegető veszélyeket, és utána majd megtárgyaljuk a védekezés lehetőségeit is, különös tekintettel környezetünk, egészségünk és kényelmünk védelmére.

FARONTÓ ROVAROK
Mind az élő, mind a beépített faanyag nagyon sok rovarfajnak szolgál táplálékul. Most csak a leggyakrabban előforduló fajokat vesszük sorra:

Cincérfélék
Igen változatos külsejű, hosszabb-rövidebb csápú szép bogarak. Jellemző, és egyben számunkra a legveszélyesebb fajuk a házicincér.
Párosodás után a nőstény petét rak a farepedésekbe. A petékből kikelő kis lárvák befúrják magukat a fa anyagába és ott legalább 3-5 évig élnek, folyamatosan növekednek és fúrják a járataikat. A járatok csökkentik a fa hasznos keresztmetszetét.



Fejlődési ciklusa végén a lárva átalakul az úgynevezett "nemzővé"



Kirágja magát a fából, párt keres, párosodik, petéket rak, és kezdődik elölről a körforgás.
Ha szerencsénk van, ez már nem a mi házunkban zajlik, de ha kellemesek a körülmények számukra, akkor bizony nem keresnek új helyet.

Kopogóbogarak
Sötét, barnásvörös bogarak, nagyságuk 3-5 mm. Kemény- és lombos fában is előfordulnak. Előszeretettel furkálják össze a bútorokat is. A kopogóbogarak nevüket onnan kapták, hogy egyes hímek a fejükkel egy-egy jelsorozatot kopognak a fán, így kommunikálnak a nőstényekkel. (Hát ez is egy módszer...) Egyik jellegzetes fajuk, a halálórája, amelynek álcája éjszakánként hangosan rág "perceg" a fában. Innen származik a magyar neve. Beépített faanyagban, műtárgyakban, bútorokban óriási károkat okoznak.
A kopogóbogarakat a népnyelv szúnak hívja, jóllehet a világon semmi közük sincsen egymáshoz. A szúfélék kizárólag élőfában tenyésznek, és sohasem fordulnak elő házban, lakásban, vagy bútorokban.



Szijácsbogarak
A 3-5 mm hosszú, sárgásbarna közönséges szijácsbogár, más néven falisztbogár, vagy németül: Parkettkäfer mindhárom nevének tökéletesen megfelel. Álcái a faanyag szijácsrétegében élnek és ezt a szijácsot a szó szoros értelmében lisztté rágják. Kedvencei a kemény-lombos fafajok, túlnyomórészt a tölgyek, a kőrisek és nem utolsó sorban az akác, amelyekből lakásaikban leginkább lambéria és parketta készül, innen a német név.



Fadarazsak
Faházak lakóit néha megijeszti az óriás fenyődarázs (Sirex gigas) tömeges rajzása. Felületes ránézésre nagyon hasonlít az "igazi" darazsakra, de ártalmatlan. Nagyon valószínű, hogy a kirajzott darazsak elrepülnek anélkül, hogy petét raknának a ház faanyagába, mert utódnevelésre inkább élő, vagy esetleg frissen döntött fatörzset választanak. Kártételük nemcsak az összefurkálásban merül ki, hanem peterakáskor egy gombával is "beoltják" a faanyagot, ami korhasztja, ezáltal a lárvák számára könnyebben elfogyaszthatóvá teszi. Nekünk persze egészen mások a szempontjaink...

A kártevő rovarok elleni védekezésre fizikai és kémiai lehetőségeink vannak:
Jogos a kérdés, hogy miért olyan fontos a rovarkárok szempontjából, hogy a faszerkezet száraz, lehetőleg minél masszívabb legyen. Azért, mert a nedvesedő, puhább faanyagot megtámadják a gombák, és a kissé gombabontott faanyag már nem olyan "rágós", azért előszeretettel költöznek bele azok a rovarok, amelyek a kéregmentes, szárított faanyagot, messze elkerülik.

Ha tehát társbérlők nélkül szeretnénk lakni, építsük a házunkat szárított, kéregmentes, gomba- és rovarfertőzés nélküli ellenőrzött minőségű - lehetőleg északi fenyő - faanyagból.

Részleteket itt olvashat:
http://gerendahaz.blogspot.com/2009/12/fa-mint-epitesi-alapanyag.html

A kémiai védekezés azonban még szárított anyag esetében sem kerülhető el.
Kereskedelmi forgalomban kapható olyan ún. "megelőző" faanyagvédőszer, és felületkezelő anyag, amelyeknek mértékletes és szakszerű felhasználásával anélkül tudjuk távol tartani a kártevő rovarokat, hogy egészségünket, vagy komfortérzésünket kockáztatnánk.

A faházak védelméről gondolkodva láthatjuk tehát, hogy milyen fontos a faszerkezetek szárazon tartása, az előszárított alapanyag használata.
A kémiai védelem során a faanyagra, vagy a faanyagba olyan védőszereket juttatunk, amelyek megakadályozzák a káros élőlények megtelepedését (megelőző védelem), esetleg a már megtelepedett káros élőlényeket elpusztítják (megszüntető védelem).
A munka elvégzésénél nagyon fontos szempontokat kell összehangolni. A védelemnek először is el kell érnie a fenti célokat, de úgy, hogy ne veszélyeztesse se a környezetet, se a dolgozók, se a bent lakók egészségét. Meg kell felelnie esztétikai követelményeknek, összeférhetőnek kell lenni más felületkezelő anyagokkal stb.

Nagyon fontos tehát egyrészt a megfelelő védőszer kiválasztása, másrészt az előírt technológia szigorú betartása.
A megszüntető védelmet jobb profikra bízni.
A gyártó és a kivitelező feladata a megelőző faanyagvédelem, ne hanyagoljuk el tehát ezt a fontos szempontot!

Amennyiben a gyártó által előre védett faanyagból készül a ház, (néhány finn gyártó forgalmaz ilyen anyagot, és érdemes is ezt választani!) az utólagos védelem akkor sem mellőzhető, ez a védelem ui. általában a szállítás és az építés ideje alatt kellően védi a faanyagot, de tartós, évekre szóló védelmet nem biztosít.


Forrás:
Babos Rezső
faanyagvédelmi szakértő